Haladó C
A Haladó C az astanga-jóga hatsorozatos modelljében a haladó Sthira Bhaga csoporthoz tartozik.
Erről a haladó sorozatról
A haladó sorozatok a már megszerzett kontrollra, mozgékonyságra és egyéni oktatásra épülnek. Az A–D felosztás a mai hatsorozatos modellben jelenik meg. A sorozatok neve és sorrendje oktatási hagyományonként eltérhet.
Régebbi nevek és formák
A Gheraṇḍa Saṃhitā a Siddhasanát a sarkakat a medence alá helyező ülésként, a Bhadrasanát a lábujjakat a hát mögül fogó formaként, a Simhasanát pedig talajon lévő térdekkel és a térdeken tartott kezekkel írja le. Ugyanebben a kiadásban a Vrikshasana álló egylábas egyensúlyhelyzet, a másik lábfejet a comb felső részére helyezve. Ezek a leírások történeti összefüggést adnak a nevekhez.
Schmidt a Gheraṇḍa Saṃhitā és a Haṭhayogapradīpikā Bhadrasanáját is összehasonlítja, ahol a kartartás eltér. Egy haladó formánál külön kell összevetni a nevet, a lábtartást és a támaszokat. Ezek a régebbi részletek nem adnak meg ötödik astanga-sorozatot vagy annak sorrendjét.
Az 1895-ös Haṭhayogapradīpikā a Svastikasanát egyenes törzsű ülőhelyzetként írja le, a lábfejeket a lábszárak és a combok közé helyezve. A részlet a régebbi ülő formát írja le, álló egyensúlyhelyzet vagy kézállásból történő belépés nélkül.
Gyakorolj körültekintően
Ha sérülésed vagy betegséged van, gyógyszert szedsz, várandós vagy, szoptatsz, vagy más körülmény is befolyásolhatja a gyakorlásodat, kérj tanácsot képzett egészségügyi szakembertől a megfelelő tevékenységekről és a szükséges módosításokról.
Az új pózokat és a nagyobb felkészültséget igénylő pózokat képzett jógaoktatóval tanuld. A mozgástartományt igazítsd a testedhez, és fájdalom vagy szédülés esetén állj meg. A rövid videó mozgást szemléltet; a hossza nem írja elő, meddig tarts egy pózt.
A fejállás, a vállállás és a lótusz nem kezdőknek való kiinduló póz. Sérülés, egyensúlyzavar vagy zöld hályog esetén például egyénileg kell megítélni az alkalmasságot. Ne erőltesd a kötést, és ne használd a tested emelőkarként a térddel szemben.
Az oldal forrásai
- Gheraṇḍa Saṃhitā — Sris Chandra Vasu fordítása (1895)2.7–8, 2.10–11, 2.15–16, 2.37; 11–13, 16. o.; 2.43–44, p. 17 · Wellcome Collection
- Richard Schmidt: Fakire und Fakirtum im alten und modernen Indien — Yoga-Lehre und Yoga-Praxis (1908 [1907])187. o. · Wellcome Collection
- Svātmārāma: Haṭhayogapradīpikā, a Jyotsnā és Manobhilāṣiṇī kommentárokkal (1895)1.19; 15. o. · Wellcome Collection